2015. augusztus 24., hétfő

Belevágtunk

Szó szerint. A parkettába. És a falakba. Tehát a bontásba.

Rengeteg huzavona és nehézség után végül egy harmadik vállalkozóval elkezdtük a munkát. Csak a bontásra állapodtunk meg, de persze közben folyamatosan tárgyalunk vele a kivitelezésről is. Nem képes egyben egy normális ajánlatot adni rá, mindig előkerülnek újabb és újabb tételek, meg plusz költségek és nem tudunk megalapozott döntést hozni.

Mindegy, addig is bontson. Kiragasztottunk egy tájékoztatót a lépcsőházba, hogy ez bizony hangos lesz. A lakók meglepően jól fogadták a hírt, még ők biztatnak minket, hogy gyorsan meglesz minden, aztán nagyon jól fogjuk itt érezni magunkat. Furcsán kedves mindenki...már legalább 5 lakás lakóival találkoztunk és mindenki mézes-mázosan tündér. Arra tippelünk, hogy beköltözés után egyik éjszaka meg fognak enni minket, valószínűleg vámpírok és ez csak a becsábítás része... :D

De addig is hallgathatják, ahogy csattognak a kalapácsok, hasít a fűrész, a véső és dőlnek ki a falak. Az alsó szomszéd csendesen megjegyezte, hogy "hm...a csillár bemozdult párszor...kicsit a plafon megremegett...de hát ez ezzel jár...". Mondom, hogy vámpír. :)

A mi drága jó vállalkozónk Nyírségből felhozott romákkal dolgozik, mint kiderült. És egyébként ezzel SEMMI gond nincs. Azaz csak annyi, hogy azt a munkát, amit elvégeztek, egyszerűen nem lehet eléggé megfizetni és sajnos arra gyanakszunk, hogy nem is fizetik meg nekik eléggé... :( Elképesztő, amit megcsináltak. 4-4 fős csapatok jöttek bontani és mivel ezt a fizikai megterhelést még az ilyen szikár-izmos melósok sem bírják sokáig, egy délelőttös és egy délutános osztag volt minden nap. Az egy dolog, hogy felszednek 90 nm parkettát, hogy kidöntenek kalapáccsal 30 nm téglafalat, hogy kilapátolnak mittudomén hány köbméter kohósalakot az aljazatból, de mindezt zsákokba pakolva a vállukra felcsapva hordják le folyamatosan a harmadik emeletről a konténerbe. Lift nélkül. Én csak egyszer megyek fel oda a lépcsőn, már kifulladok, ezek meg a 40 kg-s zsákokkal naponta 40-szer fordulnak. És fönt sem henyélnek, hanem kőkemény munkát végeznek a szinte összefüggő porfelhőben, ami a bontás során megáll a lakásban. Egyszerűen elképesztő. Minden tiszteletem az övéké. És még annyit erről, hogy tanga papucsban! Igen, az egyik fiatal srác mindezt a munka törvénykönyvében szereplő munkavédelem és munkabiztonság témakörben megjelölteknek megfelelően gumi papucsban nyomja!! A por elleni védőmaszkról már nem is beszélek. Agyam eldobom. És, ha ő meg tegyük fel csak egy téglát leejt valamiért...az egész lábfeje eltörik.