Döntés

TP egyik gimnáziumi osztálytársa egy kis lélekvesztő hajóval körbehajózta a Föld nevű bolygót. Azon gondolkodtunk, hogy ő, amikor az egyik kis szigeten állva nézte az Indiai-óceánt, meghozta azt a döntést, hogy most beül és elindul lesz, ami lesz, vajon mit érezhetett?! És mi lehet ehhez képest az a döntés, amikor nekünk csak egy generál kivitelezőt kell kiválasztanunk a lakásunk felújításához? Nem tűnik olyan nagy ügynek, mégis hónapokig tartott. Nálunk a pénz volt a központi kérdés, lesz-a annyi, amennyibe végül kerülni fog (ezt ugye még mindig nem tudhatjuk, csak akkor derül ki, ha lezárultak a munkák...) és, hogy megbízhatunk-e a kivitelező által végzett munka minőségében. Ehhez képest a tengeren hajózó havernak miket kellett átgondolnia? Túl fogom-e élni, lesz-e elég ennivalóm, lesz-e mindig műholdas kapcsolatom, hogy segítséget kérjek, ha kell? Valóban nem lehet összehasonlítani.

Végül, mivel csak ördögi köröket róttunk, rájöttünk, hogy nem lehet mindenre felkészülni és lesz, ami lesz, bele kell vágni. Úgyhogy az univerzumra bíztuk magunkat, hallgattunk egy röpke megérzésre és rövid (közepesen sikeres) alkudozás után döntöttünk.

A munka szeptember elején indult el. Vállalás szerint október 30. körüli átadásra számítunk.