Nagy falat

Szoknunk kell még, hogy (újra) lesznek szomszédaink. Mármint persze most is vannak...Éva néni, meg Attila. Éva néni gyümölcsöket ad egész nyáron, Attilából meg csak annyit látunk, hogy néha hazajön, néha elmegy otthonról. Na ennél sokkal több szomszédunk lesz. Annak minden előnyével (?) és hátrányával.

A mi emeletünkön 3 lakás van. Velünk szembe lévő bejárati ajtó mögött - mit ad Isten? - egy 5 tagú család lakik, fiatal pár, három gyerekkel. Kisérteties hasonlóság: két nagy gyerek lány (kb. 7 és 5 évesek), a kicsi (akiről még nem bizonyosodott be teljesen, de elég valószínű, hogy fiú), fél éves. A viszony az elmúlt pár hónapban folyamatosan változott, egyszer úgy gondoltuk, szuper lesz mellettük lakni, máskor úgy, hogy nem. Az elején szimpatikusak voltak, örültek, hogy mi vettük meg a lakást (legalább is úgy tűnt...), aztán a felújítás elkezdése után persze jött egy-két összevillanás.

Két cég is van bejegyezve a lakásukban, tehát a srácnak és a lánynak is van vállalkozása, az egyik informatika-gyanús, a csaj pedig doktor nő...de többet még nem tudok.

Szóval egyszer csak megkerestek minket, szólt a bontást végző vállalkozó, hogy beszélni akarnak velünk. Azt mondták, hogy a fal, ami elválasztja a lakásunkat az övékétől nagyon vékony és, amikor laktak ott mások, akkor még a horkolást is lehetett hallani. Ezért az az ötletük támadt, hogy, ha már építés van, ugyan húzzunk már fel egy plusz falat a két lakás közé. Persze elgondolkodtunk ezen, mivel elsőre TP úgy értette, hogy természetesen felesben, mivel ez mindkettőnk érdeke. Kértünk árajánlatot egy 10cm-es falra és vakolással együtt ez bizony több mint 200 ezres plusz kiadás. Hát ennél nagyobb döbbenet volt, hogy kiderült, nem, ők nem szállnának be. Na kezdődött a huza-vona. Mit csináljunk? Sürgetett minket a vállalkozó is, hogy döntsünk, kell-e hangszigetelő fal, mert azt még a betonozás előtt kéne felhúzni. Egy-két hét agyalás és bosszankodás és érvelgetés (pl. az nekünk kb. fél négyzetméterrel csökkenti a szoba méretét és a gyerek bútorok egyébként is cm-re pontosan illettek be abba a szobába, ha most 10-12 cm-rel rövidebb lesz az oldal fal, akkor nem tudom úgy berenedzni...) után úgy döntöttünk, hogy nem, nem lesz fal. Bevállaljuk a konfliktust...ha lesz.

És, mint a filmekben: itt jön egy gyors vágás és egy kép:

Épül a 10cm-es hangszigetelő fal a szomszéd felé

Történt ugyanis, hogy a betonozás után bocsánatot kértünk a szomszédtól a nagy zaj miatt, aki úgy zárta le a beszélgetést, hogy annak már vége, most kicsit jobban zavarja, hogy átlát hozzánk. Mi csak néztünk, mint a vettmalac...mi?? A bölcs mesterek elfelejtettek szólni, hogy átlyukasztották a falat a szomszéd szekrényébe...

Ahol megy fel a két piros cső, az a szomszéd szekrényének a hátulja
 és fölül most csak egy szivacs darabbal van betömve egy lyuk

Aggódva érdeklődtünk a lelki- és szekrényállapotukról, azt mondta, nem nagy gond, majd befalazzák, de azt nagyon kéri, hogy a gyerekszobában (ami pont a mi gyerekszobánk melletti helység) nehogy tönkretegyük a falat, mert dísztapéta van mindenhol. És bizony azon a falon is tervben voltak nekünk vésések, így volt rá esély, hogy átkukkanthattunk volna a gyerekekhez. Mérlegeltük azt is, hogy ha mégis átnézünk a 6cm-s falon, akkor bizony az egész szobájukat újra kell tapétázni, amit meg kell szervezni, ki kell fizetni stb.stb. Számolgattunk és, mint a képen is látszik...bevállaltuk a falat.