Színek

Zöld, kék és két árnyalatú bézs. Hát erre jutottunk. A kiválasztás ideje: 15 perc. 

Ehhez képest a mostani házunkban a színválasztás kb. 3 hétig tartott. Agyaltunk, képeket nézegettünk, bútorokhoz és járólaphoz illesztettük, eljártunk a nagy üzletekbe és csak legeltettük a szemünket a különböző gyártók, mindenféle színpalettáján. Imádom a színeket, jó volt ezeket nézegetni, viszont azt, hogy milyen legyen a fal, nem tudtuk eldönteni. Végül, jól megfontolva (gondoltuk mi), kiválasztottunk 3 féle színt a három helységbe és mi lett az eredmény…szinte észre sem venni a különbséget a falak között. 

Na okultunk ebből és konkrétan nem foglalkoztunk az egésszel. Azt tudtuk, hogy nem vagyunk valami vad természet, hogy berakjunk egy-két hupilila falat a lakásba, maradjunk valami általánosnál. Most sárgás a nappali, legyen az új lakásban inkább valami tejeskávés. A gyerekszobáról tudtam, hogy az égboltot szeretném nekik a falra, tehát égszínkék, a fürdőben meg valamiért a zöld irányba terelődtem már az elejétől kezdve.

A radiátorok a lakásban nem a fal síkjában vannak, hanem az ablakok alatt, kis mélyedésben. Egy szép napon közölte a kivitelező, hogy ők bizony felrakják és beüzemelik a radiátorokat, mert muszáj száradnia a lakásnak (vizes még a beton), úgyhogy mögötte a mélyedés hátulját és két falát lefestik fehérre, a szoba meg lesz olyan, amilyet kérünk. Erre felvisítottam, hogy ez brutál bénán fog kinézni, meg ne merjék csinálni, kérek 5 percet. Egy gyártónak a színpalettáját nyomta a kezünkbe a kivitelező, így azt végiglapozgattam és rámutattam három színre.

Mit mondjak? Majd átfestjük, ha nem tetszik. Bár inkább úgy szoktunk fogalmazni mostanában, hogy majd megszokjuk...ha tetszik, ha nem!